Jubileumi logo
oee
Erdészeti Lapok digitális archívuma
FVM erdőről
forestpress



bakonyerdő





Pilisi Parerdő Zrt.



Mecsekerdő Zrt.





2014.07.31., Oszkár

1984 augusztus

A SZIJÁCS TRACHEÁINAK ELTÖMŐDÉSE A MEGBETEGEDŐ KOCSÁNYTALAN TÖLGYEKNÉL

JAKUCS PÁL akadémikus -

DR. TÓTH JÁNOS ATTILA

A korábbi irodalmak, amelyek az utóbbi évek nagy fapusztu-lásainak okát elsődlegesen patogén gomba okozta járványnak tekintik, azt állítják, hogy a gombafertőzés miatt a megtáma­dott fák úgy védekeznek, hogy tracheájukat különböző képződ­ményekkel próbálják elzárni, piehogy a patogén gomba a fertő­zés helyétől a vízáramlással az egész szervezetre átterjedhessen. A fa szijácsában kiválasztódó gélszerű anyagok, hólyagocskák, tömősejtek (thyllis-ek) azonban egyidejűleg akadályozzák a víz­áramlást is, amiatt a fák levelei "hervadnak" és a fa el is pusz­tulhat.

A megbetegedett vagy kiszáradt kocsánytalan tölgyek törzskeresztmetsze­teiben a szijács - többnyire szemmel is jól láthatóan - elszíneződik. Erős nagyítóval figyelve könnyen -észrevehető, hogy a víz- és tápanyagszállító járatok, a tracheák részben vagy teljesen eltömődtek.

A hazai tölgyszáradás okainak kutatása során igen sok fatörzs-kereszt­metszetben találkoztunk különböző anyagok által eltömött tracheákkal. Hogy ezek jelentőségét jobban tudjuk értelmezni, a következő vizsgálatokat vé­geztük el.

A síkfőkúti mintaterületről öt egészséges, öt betegnek ítélt és öt elhalt fa törzséből a talajfelszín felett 1,30 m-es magasságban törzs-keresztmetszet szeleteket vágtunk ki. A szeletek felületét mikrotómmal simára lemetszet­tük. Ezután sztereó-mikroszkópban, azonos nagyítású látómezőkben meg­vizsgáltuk a kéreggel közvetlenül érintkező szijácsrészek tracheáit (fánként kb. 150-400 trachea). Az egészséges öt fából összesen 1063, a betegekből 1262, az elhaltakból 917 tracheát számoltunk meg és értékeltünk (összesen 3242 trachea-keresztmetszetet).

A sztereó-mikroszkóp tökéletesen mutatta az üres (tehát víz- és tápanyag­áteresztő) és a'különböző képletekkel eltömődött járatokat (lásd fényképek). Az eltömődött járatok legtöbbje thyllisekkel, viszkózus gélanyagokkal és nem sejt jellegű hólyagocskákkal volt kitöltve (hasonlítva a mézzel telt méhsej-tekhez). Az elhalt fáknál találtunk néhány oyan tracheát is, ahol a tracheá­kat gombahifák átjárhatatlan tömege töltötte ki teljesen.

A három különböző állapotú fa öt-öt ismétlésben végzett értékelését táb­lázatban foglaltuk össze. Itt az el nem tömődött (üres) tracheák százalékai­ban adtuk meg az eltömődött tracheák számait.

Már a középérték-adatokból látható, hogy az egészséges fák között vi­szonylag kevés az elzáródott járat, a beteg fákon ennek kb. a duplája, az elhalt fákban pedig legfeljebb 10-20°,o-ban lehet a vágásfelületen el nem tömődött tracheákat találni. Az eredményeket variancia-analízissel is szá­molva, ANOVA-táblázatban is közöljük, a különbségek mindenütt szignifi­kánsan elfogadhatóak.


Egészséges (a), beteg (b, c) és

A trachea-eltömó'dés százalékai és az adatok variancia-táblázata

< td>14,9
ismétlésegészségesbetegelhalt
fa
17,817,674,4
217,736,3 97,5
318,324,892.5
420,529.381,0
517,347,797,1

X

16,331,288,6
egészs gesbetegelhalt
egészséges_

+

+++

beteg

-

+++

elhalt72,357,4

-

Alátámasztották ezek a vizsgálatok azt a feltevést, hogy az eltömődés mi­att a fa víz- és tápanyagáramlásában zavarok lépnek fel, a fa elhalását pe­dig a víz- és tápanyagáramlás teljes megakadályozása idézheti elő.

Felmerül azonban az az irodalomban is vitatott kérdés, hogy a járatok eltömődése tracheomikótikus fertőzési védekezés miatt következik be, vagy esetleg maga a csökkenő víz- és tápanyaghiány okozza azt. Ha a trachea­keresztmetszeteket a szij ácsban a kéregtől a fatest (geszt) felé haladva vizs­gáljuk, egyértelműen látszik, hogy az elmúlt év végén fatestté alakult trac­heák (az egészséges fákban is) teljesen hasonló anyagokkal vannak kitöltve, mint a beteg és elhalt fák tracheái.

Ismert, hogy ősszel, a lombhullás előtt a fák víztelenítik járataikat, s ilyenkor záródnak végleg el a szijács legbelső részei (az évgyűrűvel lezáró­dott tracheák fatestté alakulnak át). Igen nagy a valószínűsége annak, hogy jelen betegség folyamán is teljesen analóg jelenség játszódik le a szijács tracheáiban. Nem a kórokozók elleni, hanem a csökkenő vagy meg-megsza-kadó vízforgalom miatti védekezési reakciók hatására indítja meg a szerve­zet a tracheái eltömését.

A védekező mechanizmus azonban általában "szervezetlenül" történik és rosszul sikerül: a gazda víz- és tápanyagforgalmát hozza stresszhelyzetbe. Gyors időjárási változásoknál (pl. a transpiráció hirtelen növekedésénél) a víz- és tápanyag-utápótlás könnyen megszakadhat, a fa esetleg néhány hét alatt is kiszáradhat. Ha a szijács tracheái részben még átjárhatóak, a fa "haldoklása" hosszabb folyamatú lesz. Az elhaló fákon még itt-ott néhány "vízhajtás" megjelenhet, de a fa regenerálódni már nem képes. Az elhalt fá­ban már nem képződik tömőanyag, legfeljebb a még ki nem töltött járatok­ban szaporodhatnak el másodlagosan a gombák, más mikroszervezetek meg­jelenésével együtt megkezdve a szerves anyag lebontásának (dekompozíció) folyamatát.

Vizsgálataink megerősítenek abban is, hogy a károsodás a talaj-gyökér kapcsolatnál indul, ahol a víz- és tápanyagfelvétel elsődleges akadályoztatása létrejön. A törzs szíj ácsának tracheáiban fellépő eltömődési jelenség a fa "vé­dekezése" a víz- és tápanyagáramlás megakadása miatt.

A lapban megjelent tanulmányok szerzői: dr. Béky Albert tud. főmunkatárs, ERTI, Sárvár; dr. Csete Sándor növénykórtanos, B. A. Z. megyei Növényv. és Agrokém. Állomás, Miskolc; dr. Eke István irányítómérnök, MÉM NAK, Budapest; Hangyálné dr. Balul Wanda tud. főmunkatárs, ERTI, Mátrafüred; dr. Igmándy Zoltán egye­temi tanár, EFE, Sopron; Jakucs Pál, az MTA tagja, egyetemi tanár, KLTE, Deb­recen; L. Mészáros Ilona egy. adjunktus, KLTE, Debrecen; dr. Pagony Hubert tud. osztályvezető, ERTI, Budapest; dr. Papp László egy. adjunktus, KLTE, Debrecen; dr. Papp Mária egy. adjunktus, KLTE, Debrecen; Pogrányi Kálmán erdőmérnök, MEFAG, Eger; Sárvári János erdőmérnök, dokumentátor, ERTI, Budapest; dr. Sóly­mos Rezső főosztályvezető, MÉM EFH, Budapest; dr. Szontágh Pál tud. tanácsadó, ERTI, Mátrafüred; dr. Tóth János Attila egy. docens, KLTE, Debrecen; dr. Vájna László tud. tanácsadó, MTA Növ.-véd. Kutatóintézet, Budapest; dr. Varga Ferenc

egyet, adjunktus, EFE, Sopron.


Ugrás az újság cikkeihez: 1984 augusztus

Előfizetés | Hirdetés | Impresszum | Beállítás kezdőlapnak
Copyright 2014 Erdészeti Lapok