JAKUCS PÁL akadémikus - DR. TÓTH JÁNOS ATTILA A korábbi irodalmak, amelyek az utóbbi évek nagy fapusztu-lásainak okát elsődlegesen patogén gomba okozta járványnak tekintik, azt állítják, hogy a gombafertőzés miatt a megtámadott fák úgy védekeznek, hogy tracheájukat különböző képződményekkel próbálják elzárni, piehogy a patogén gomba a fertőzés helyétől a vízáramlással az egész szervezetre átterjedhessen. A fa szijácsában kiválasztódó gélszerű anyagok, hólyagocskák, tömősejtek (thyllis-ek) azonban egyidejűleg akadályozzák a vízáramlást is, amiatt a fák levelei "hervadnak" és a fa el is pusztulhat. A megbetegedett vagy kiszáradt kocsánytalan tölgyek törzskeresztmetszeteiben a szijács - többnyire szemmel is jól láthatóan - elszíneződik. Erős nagyítóval figyelve könnyen -észrevehető, hogy a víz- és tápanyagszállító járatok, a tracheák részben vagy teljesen eltömődtek. A hazai tölgyszáradás okainak kutatása során igen sok fatörzs-keresztmetszetben találkoztunk különböző anyagok által eltömött tracheákkal. Hogy ezek jelentőségét jobban tudjuk értelmezni, a következő vizsgálatokat végeztük el. A síkfőkúti mintaterületről öt egészséges, öt betegnek ítélt és öt elhalt fa törzséből a talajfelszín felett 1,30 m-es magasságban törzs-keresztmetszet szeleteket vágtunk ki. A szeletek felületét mikrotómmal simára lemetszettük. Ezután sztereó-mikroszkópban, azonos nagyítású látómezőkben megvizsgáltuk a kéreggel közvetlenül érintkező szijácsrészek tracheáit (fánként kb. 150-400 trachea). Az egészséges öt fából összesen 1063, a betegekből 1262, az elhaltakból 917 tracheát számoltunk meg és értékeltünk (összesen 3242 trachea-keresztmetszetet). A sztereó-mikroszkóp tökéletesen mutatta az üres (tehát víz- és tápanyagáteresztő) és a'különböző képletekkel eltömődött járatokat (lásd fényképek). Az eltömődött járatok legtöbbje thyllisekkel, viszkózus gélanyagokkal és nem sejt jellegű hólyagocskákkal volt kitöltve (hasonlítva a mézzel telt méhsej-tekhez). Az elhalt fáknál találtunk néhány oyan tracheát is, ahol a tracheákat gombahifák átjárhatatlan tömege töltötte ki teljesen. A három különböző állapotú fa öt-öt ismétlésben végzett értékelését táblázatban foglaltuk össze. Itt az el nem tömődött (üres) tracheák százalékaiban adtuk meg az eltömődött tracheák számait. Már a középérték-adatokból látható, hogy az egészséges fák között viszonylag kevés az elzáródott járat, a beteg fákon ennek kb. a duplája, az elhalt fákban pedig legfeljebb 10-20°,o-ban lehet a vágásfelületen el nem tömődött tracheákat találni. Az eredményeket variancia-analízissel is számolva, ANOVA-táblázatban is közöljük, a különbségek mindenütt szignifikánsan elfogadhatóak.  |  |  |  |  Egészséges (a), beteg (b, c) és |  |  |  |  |
A trachea-eltömó'dés százalékai és az adatok variancia-táblázata | | | | | | | ismétlés | egészséges | beteg | elhalt | | | | | | fa | | | | 1 | 7,8 | 17,6 | 74,4 | | | 2 | 17,7 | 36,3 | 97,5 | | | 3 | 18,3 | 24,8 | 92.5 | | | 4 | 20,5 | 29.3 | 81,0 | | | td> | 5 | 17,3 | 47,7 | 97,1 | | | X | 16,3 | 31,2 | 88,6 | | | | egészs ges | beteg | elhalt | | | egészséges | _ | + | +++ | | | beteg | < td>14,9- | +++ | | | elhalt | 72,3 | 57,4 | - | | | | td> | | | |
Alátámasztották ezek a vizsgálatok azt a feltevést, hogy az eltömődés miatt a fa víz- és tápanyagáramlásában zavarok lépnek fel, a fa elhalását pedig a víz- és tápanyagáramlás teljes megakadályozása idézheti elő. Felmerül azonban az az irodalomban is vitatott kérdés, hogy a járatok eltömődése tracheomikótikus fertőzési védekezés miatt következik be, vagy esetleg maga a csökkenő víz- és tápanyaghiány okozza azt. Ha a tracheakeresztmetszeteket a szij ácsban a kéregtől a fatest (geszt) felé haladva vizsgáljuk, egyértelműen látszik, hogy az elmúlt év végén fatestté alakult tracheák (az egészséges fákban is) teljesen hasonló anyagokkal vannak kitöltve, mint a beteg és elhalt fák tracheái. Ismert, hogy ősszel, a lombhullás előtt a fák víztelenítik járataikat, s ilyenkor záródnak végleg el a szijács legbelső részei (az évgyűrűvel lezáródott tracheák fatestté alakulnak át). Igen nagy a valószínűsége annak, hogy jelen betegség folyamán is teljesen analóg jelenség játszódik le a szijács tracheáiban. Nem a kórokozók elleni, hanem a csökkenő vagy meg-megsza-kadó vízforgalom miatti védekezési reakciók hatására indítja meg a szervezet a tracheái eltömését. A védekező mechanizmus azonban általában "szervezetlenül" történik és rosszul sikerül: a gazda víz- és tápanyagforgalmát hozza stresszhelyzetbe. Gyors időjárási változásoknál (pl. a transpiráció hirtelen növekedésénél) a víz- és tápanyag-utápótlás könnyen megszakadhat, a fa esetleg néhány hét alatt is kiszáradhat. Ha a szijács tracheái részben még átjárhatóak, a fa "haldoklása" hosszabb folyamatú lesz. Az elhaló fákon még itt-ott néhány "vízhajtás" megjelenhet, de a fa regenerálódni már nem képes. Az elhalt fában már nem képződik tömőanyag, legfeljebb a még ki nem töltött járatokban szaporodhatnak el másodlagosan a gombák, más mikroszervezetek megjelenésével együtt megkezdve a szerves anyag lebontásának (dekompozíció) folyamatát. Vizsgálataink megerősítenek abban is, hogy a károsodás a talaj-gyökér kapcsolatnál indul, ahol a víz- és tápanyagfelvétel elsődleges akadályoztatása létrejön. A törzs szíj ácsának tracheáiban fellépő eltömődési jelenség a fa "védekezése" a víz- és tápanyagáramlás megakadása miatt. A lapban megjelent tanulmányok szerzői: dr. Béky Albert tud. főmunkatárs, ERTI, Sárvár; dr. Csete Sándor növénykórtanos, B. A. Z. megyei Növényv. és Agrokém. Állomás, Miskolc; dr. Eke István irányítómérnök, MÉM NAK, Budapest; Hangyálné dr. Balul Wanda tud. főmunkatárs, ERTI, Mátrafüred; dr. Igmándy Zoltán egyetemi tanár, EFE, Sopron; Jakucs Pál, az MTA tagja, egyetemi tanár, KLTE, Debrecen; L. Mészáros Ilona egy. adjunktus, KLTE, Debrecen; dr. Pagony Hubert tud. osztályvezető, ERTI, Budapest; dr. Papp László egy. adjunktus, KLTE, Debrecen; dr. Papp Mária egy. adjunktus, KLTE, Debrecen; Pogrányi Kálmán erdőmérnök, MEFAG, Eger; Sárvári János erdőmérnök, dokumentátor, ERTI, Budapest; dr. Sólymos Rezső főosztályvezető, MÉM EFH, Budapest; dr. Szontágh Pál tud. tanácsadó, ERTI, Mátrafüred; dr. Tóth János Attila egy. docens, KLTE, Debrecen; dr. Vájna László tud. tanácsadó, MTA Növ.-véd. Kutatóintézet, Budapest; dr. Varga Ferenc egyet, adjunktus, EFE, Sopron. |