(To) A gombák és fák között élettani összefüggést (Sym- biose) fedezett fel Krebs tanár; ő ugyanis 1880. évben azt tapasztalta, hogy az Elaphomyces granulatus Nees (Hirschtrüffel) nevü gomba myceliuma az erdei fenyő gyökereit behállózza s hogy ennek következtében az erdei fenyő gyökérzete az oly helyen, a hol e gomba is tenyészik, sokkal erősebben van kifej- lődve, mint különben. E felfedezés Frank tanárt, ki a szarvasgomba (Tuber Cibarium Bull) élettaui viszonyainak kutatásával foglalkozik, arra ösztönözte, hogy vizsgálat alá vegye, vájjon létezik-e hasonló viszony e nemes gomba és a fagyökerek között s azt találta, hogy a tölgy, szelid gesztenye, bükk, gyertyán, mo- gyoró - tehát valamennyi kupacsos gyümölcsű fa (Cupulife- ren), nemkülönben némely fűz- és tűlevelű faj (Taxus, Juni- perus, Larix, Pinus) vékony gyökerei teljesen be vannak vonva egy eddig még ismeretlen gomba mycelium szövet-réteggel, a mely a hajszálgyökereket helyettesítve, a vizben feloldott ás- ványi tápanyagokat a talajból felveszi és a gyökereknek átadja, tehát mintegy dajka szerepet játszik; ezen szolgálatáért pedig viszonzásul a fától, a levelekben áthasonitott kész tápanyago- kat vesz át. Frank a szarvasgomba termőhelyein igen sok gomba mycelium szálat talált a talajban, de azért mindeddig nem sikerült még ezek és a fagyökerek között élettani összefüggést felfedeznie, valószínű azonban, hogy a fenébb vázoltak alapján sikerülnie fog a szarvasgomba élettani feltételeit is kideríteni. vissza a kereséshez |
