A harmadik oldal Az elmúlt néhány esztendő hazai fapiacának robbanásszerű változása egyszer minden bizonnyal megkapja majd a "történelmi léptékű" minősítést. Szükség van az erdész értelmiségre Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében mintegy 60 milliárd forintot szán az agrártárca a klasszikus erdőtelepítésre és energiaültetvények létesítésére. Gőgös Zoltán államtitkár szerint az erdészetek piaci helyzetét nem veszélyezteti, hogy legalább 100 ezer hektáron kívánnak energiaültetvényeket telepíteni. A megújuló alapanyagok felhasználási arányára vonatkozó 20 százalékos uniós vállalás teljesítéséhez Magyarországnak minden forrást ki kell használnia. Az alábbi interjút - az Erdészeti Lapok felkérésére - Hlavay Richárd újságíró (Figyelő, Info Rádió, energiainfo.hu) készítette: Biomassza-hasznosítás a NEFAG Zrt.-nél  A szolnoki székhelyű Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. teljes Jász-Nagykun-Szolnok és Dél-Pest megyére kiterjedő működési területén fás szárú biomasszát felhasználó üzem jelenleg még nem található. Előrehaladott tárgyalások folynak egy Szolnok környékén létesítendő, faaprítékot is használni tudó hőerőmű felépítéséről. A klímaváltozás és az akác A Forst und Holz német erdészeti szaklap teljes novemberi számát az akác kérdésének szentelte. Változik-e éghajlatunk? Új válaszok a régi kérdésre Összefoglalás - Erdeink fejlődését nagyban befolyásolja az éghajlat alakulása. Márpedig az emberi tevékenység fokozódása miatt ez a feltétel egyértelműen változóban van. Február elején tette közzé az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Bizottsága (IPCC) Negyedik Értékelő Jelentését. Tanulmányunk röviden ismerteti e sommás megállapítás tudományos hátterét, valamint a Jelentés globális és regionális előrebecsléseit. Az utóbbi léptékben négy módszercsoport rendre 25, 21, 17, illetve 5 eredményének szembesítésével immár egyértelmű képet rajzolhatunk a hőmérséklet és a csapadék évszakos és éves változásairól hazánk területén. Írásunk végén - Mátyás Cs. (2004) munkáját felhasználva - röviden kitérünk az ebből fakadó alkalmazkodási feladatokra is az erdőgazdálkodásban. Kihívások az alakuló bioenergetikai ágazatban 1. Bevezető A klasszikus energiaforrásokra alapuló gazdaság (energiagazdaság) mai helyzete tarthatatlan mind gazdasági, mind társadalmi és leginkább környezeti szempontból. Bár az elmúlt évtizedekben számos olyan döntés született, amely középtávon determinálja hazánk mozgásterét, Magyarország alapvetően jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a fenntartható energiagazdaság útjára lépjen, de ehhez következetes és ciklusokon átnyúló kormányzati lépéssor is szükséges. Hannoverben ismét vásár Bécsben tartotta sajtótájékoztatóját a LIGNA+HannoVER vezérkara. Az eseményen  Benkő Judit, budapesti képviselő vezetésével magyar delegáció is részt vett. Megtudhattuk, hogy a kiállításszervezők a két évvel ezelőttihez hasonlóan mintegy 1800 kiállítót várnak több, mint 40 országból, akik nettó 130 000 m2 kiállítási területet foglalnak el. A hagyományos erdők és az energetikai faültetvények sokrétű jelentősége Az erdő egy pótolhatatlan nemzeti kincs, anyagi biztonságot, szellemi felfrissülést nyújtó, környezetünk védelmében is alapvető művelési ág. A böl-csőtől a koporsóig elkíséri az embert a fa. Sok haszna pénzben ki sem fejezhető, mégis pótolhatatlan. Napjainkra már 2 millió ha-t borít erdő Ma-gyarországon, ennek éves növedéke hazánkban átlagosan 9,4 m3/ha, ami nemcsak a világátlagot haladja meg, de - a fenyőfélék kivételével -  Európában is a legjobbak között van. Az erdők eszmei értéke felbecsülhetetlen, gazdasági értékéről 1 billió Ft körüli becslések láttak napvilágot. A hagyományos erdők sokféle szociális funkciót látnak el, ám gazdasági szerepüknek, különösen a megnövekedett célú energiafa termelésének már napjainkban teljes mértékben nem képesek eleget tenni. Cikkünkben arra szeretnénk rámutatni, hogy a hagyományos erdők és a rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények hasznosan és szükségszerűen kiegészítik egymást, más-más céllal, de mindkettőre szükségünk van! Energetikai célú nyárnemesítés Mint minden nyersanyagforrás, a faanyag is korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, ugyanakkor újabb és újabb felhasználók ismerik fel a fában rejlő lehetőségeket, nem egy esetben éppen az állam hosszú távú szándékait tükröző támogatások következtében, mint amilyen a fa elégetéséből származó áram termelése. Ennek eredményeképpen a korábban nem kellően értékelt nyersanyagnak ma biztos piaca van, az ára emelkedik, a faanyagot termelők jövedelme növekszik. E nélkül az erdőgazdálkodás ma jelentős finanszírozási gondokkal küszködne. A növekvő ár egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy több nyersanyag kerüljön a piacra, hiszen több olyan, egyébként az erdő szerkezetére és minőségére jótékony hatású, de a tartamosságot még nem veszélyeztető mértékű gyérítést is már gazdaságos elvégezni, amelyet éppen az alacsony jövedelmezőség miatt, korábban nem hajtottak végre. Felhívás a Kittenberger Kálmán Alapítvány létrehozására Régi igény, hogy létesüljön a Kittenberger Kálmán neves Afrika-vadász, kutató és tudós munkásságának, életének bemutatására emlékmúzeum, ahol lehetőség nyílna hagyatékának, tevékenységének méltó reprezentálására. E múzeum ideális helyszíne Nagymaros - az író, a tudós, a vadász lakóháza -, megvalósításának előfeltétele pedig egy alapítvány létrehozása. Kivezető út vagy zsákutca Gondolatok az energetikai ültetvényekkel kapcsolatosan Napjainkban növekvő sajtóvisszhang mellett szinte mindenfelé az energiaerdő, energetikai ültetvény, fás szárú szántóföldi növénykultúra néven emlegetett, valójában egyet jelentő fogalommal találkozunk. Természetesen ebben az esetben is elmondhatjuk, hogy nem egy frissen született jelenségről van szó, hanem egy több évtizedes fejlesztési gondolat kapott új keletű sajtóvisszhangot és a változó gazdasági környezet miatt egyre nagyobb társadalmi elismertséget. Az energetikai célú erdők (faültetvények) gazdaságossága Napjainkban ésszerűnek tűnik mezőgazdasági művelés (főleg szántó) alatt álló területen végzett erdőtelepítéssel bővíteni az energetikai célú faanyag mennyiségét. Ezek az erdőtelepítések kizárólag ezt a célt szolgálják, ezért viszonylag egyszerű a velük szemben támasztott követelményeket megfogalmazni: A lehető legrövidebb idő alatt, minél kisebb ráfordítással, az elérhető legnagyobb fatömeget adják. Ebben a cikkben a célunk az, hogy előkalkuláció segítségével bemutassuk a szóba jöhető fafajok egyikének (akác) az eltérő ültetési hálózat és vágáskor szerint differenciált jövedelmezőségét. Az elemzés eredménye segítséget nyújt a földhasznosítás módjának megválasztásához (erdő vagy szántó), és erdőtelepítés esetén a különböző variációk közötti döntéshez. Energiaültetvény: zöld energia a Dunántúlon A PANNONPOWER HOLDING Zrt. 2005 áprilisában, mintegy 500 ezer tő felhasználásával hozta létre Szent-lőrinc közelében, Királyegyházán energiaültetvényét. A fatüzelésű erőművek: átok vagy áldás? A kemény sarangolt választékok piacának mélypontja 1999-re tehető. Ebben az évben a Zalaerdő árjegyzéke erdei rakodói paritáson 4300 Ft/ m3 + áfa áron tartalmazta a kemény egységes tűzifát, a közeli nagy lemezgyár űrméterenként 2240 Ft-ért vásárolta a forgács-lapfát, Olaszországba tölgy-cser rostfát 4700 Ft/m3, Ausztriába  a bükk papírfát 6300 Ft/m3 áron szállítottuk. A nyomott árak ellenére - csakúgy mint országszerte - jelentős készletgondokkal is küzdöttünk. A fa energetikai felhasználásának hatása a faiparra, illetve a nemzetgazdaságra Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás évtizedek, sőt évszázadok óta egymásra utalt tevékenység volt. Nem véletlen, hogy a ma két területnek számító szakma még 50-60 évvel ezelőtt is közösnek számított és az alacsony értékű fa feldolgozásának technológiai fejlődésével vált véglegesen ketté az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás gyakorlása és szakmai képzése. Természetesen igaz az is, hogy az erdő fája mindenkor (korábban nagyobb súllyal) szolgálta az ember energiaszükségleteinek kielégítését is. Ha ez így van, akkor lehet kérdezni, hogy miért ez a küzdelem a fafeldolgozás és a fa (biomassza) energiaipari hasznosítása között? Erre rövid és egyszerű a válasz: Biomassza Erőművek Egyesülése A pécsi PANNONPOWER HOLDING Vagyonkezelő Rt., a kazincbarcikai AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft., valamint az ajkai Bakonyi Erőmű Rt. tagságával 2004. december 2-án megalakult a biomassza tüzelőanyagot felhasználó erőművek egyesülése. Az Egyesülés székhelye Pécsett van, elnöke a PANNONPOWER HOLDING Rt., elnök-vezérigazgatója, Somosi László. Energiaváltozások - egy csepp a tengerben Levegőszennyezés - szélsőséges időjárás - klimatikus változások - globális felmelegedés - kutatások - félelmek - társadalmi összefogás - demonstrációk - politikai megnyilatkozások. Az írott és elektronikus sajtóban, a  médiákban az utóbbi időkben a legtöbbet használt kifejezések. "Hová jutunk, mi lesz veled Föld, milyen életkörülmények várnak ránk és gyermekeinkre?" - tesszük fel nap mint nap a kérdést. Tuskóhasznosítás a Duna-Tisza közén A KEFAG Zrt. a Dél-Alföldi Régió legnagyobb erdőgazdálkodója. Mintegy 60 ezer ha állami területen gazdálkodunk. A termőhelyi viszonyok miatt a gyorsan növő, rövid vágásfordulójú erdőállományok alkotják területeink zömét, melyeken a tarvágást követően teljes talaj-előkészítéssel mesterséges úton újítjuk fel a véghasznált területek háromnegyedét. A faanyag teljes körû hasznosítása a NYÍRERDÕ Zrt. területén Társaságunk Északkelet Magyarország állami tulajdonú erdõállományainak vagyonkezelését látja el. A termõhelyi adottságoknak megfelelõen a kezelésünkben álló erdõket zömében a gyorsan növõ keménylombos, valamint lágylombos és kisebb mértékben a fenyõállományok alkotják. Erdõkezelésünkben egyszerre van jelen az ültetvényszerû, túlnyomó többségében adventív fafajokból álló gazdálkodás és a természetszerû erdõk fenntartását célzó, õshonos fafajok alkotta erdõtársulások kezelése. Energetikai célú fahasznosítás és annak gépesítése a Nyírerdő Zrt.-nél Az Alföldi Erdőkért Egyesület Műszaki Szakbizottsága, az Országos Erdészeti Egyesület Gépesítési Szakosztálya, Megújuló Energia Szakosztálya és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara Erdészeti, Vadászati és Halászati Osztályának együttes szervezésében 2006. november 16-án szakmai napot tartottak a Nyírerdő Zrt. rendezésében. Faenergetikai munkacsoport Az Országos Erdészeti Egyesület és a Faipari Tudományos Egyesület vezetésével faenergetikai munkacsoport alakult 2004. évben, az erdő-művek és a faipari üzemek alapanyag-ellátásának biztosítása érdekében. A fa energetikai hasznosítása bevételt teremt a régióban Ba­jo­ror­szág­ban a het­ve­nes évek óta hang­sú­lyoz­zák a fa ener­ge­ti­kai hasz­no­sí­tá­sá­nak fon­tos­sá­gát és Weihenstephanban dol­goz­nak a kap­cso­ló­dó gya­kor­la­ti kér­dé­se­ken. Mangános agyag mint bioenergetikai nyersanyag? A Veszp­rém me­gyei Úr­kú­ton 1917 óta ter­mel­nek man­gán­ér­cet, rész­ben kül­fej­té­ses (1917 - 1994), rész­ben föld­alat­ti bá­nyá­szat­tal (1935-től nap­ja­in­kig). Az érc dú­sí­tá­sa so­rán nagy tö­meg­ben fel­hal­mo­zó­dott ma­ra­dék­anyag ma­gas agyag-, és nyom­elem-tar­tal­ma, va­la­mint a nö­vé­nyi nö­ve­ke­dés­re gya­ko­rolt előnyös ha­tá­sa mi­att mezőgazdasági, er­dé­sze­ti és komp­lex re­kul­ti­vá­ci­ós cé­lok meg­va­ló­sí­tá­sá­ban se­gít­sé­get nyújt­hat. Erdeink elhamvasztásával áldozunk... Er­de­ink vil­la­mos ener­gia elõállítási cél­zat­tal történõ el­ége­té­se olyan, az erdõkkel szem­ben el­kö­ve­tett bûn­tett, amely­ben ne­künk, er­dé­szek­nek nem sza­bad­na se­géd­kez­nünk, ugyan­is fe­jünk­re fog­ják ol­vas­ni a min­ket követõ er­dész­ge­ne­rá­ci­ók. Er­de­ink vé­del­mé­ben nem meg­ol­dás az ener­giaül­tet­vé­nyek lét­re­ho­zá­sa sem, mert nem le­het meg­ol­dás egy sú­lyos kör­nye­zet­ká­ro­sí­tás­nak egy má­sik kör­nye­zet­ká­ro­sí­tás­sal va­ló ki­vál­tá­sa. Ál­lás­fog­la­lás Bor­hí­di At­ti­la aka­dé­mi­kus székfoglalóján elhangzottakkal kapcsolatban A klímaváltozás alulnézetben "és megint föl­néz­tem az ég­re / ál­ma­im gőzei alól (J. A.)" - mi­köz­ben a la­punk­ban az el­múlt 17 év­ben meg­je­lent klí­ma­vál­to­zás­sal kap­cso­la­tos írá­so­kat né­ze­get­tem - és lá­tom, hogy a leg­ma­ga­sabb ré­gi­ó­ban ka­va­rog már a té­ma, az EU csú­cson már meg­ál­la­po­dás is szü­le­tett erről, és ké­szül a nem­ze­ti éghaj-latváltozási, klí­mavé­del­mi stra­té­gia is. A környezet- és természetvédő szervezetek XVII. Országos Találkozója állásfoglalása A ter­mé­szet vé­del­me, er­de­ink megőrzése és jövőben kí­vá­na­tos ke­ze­lé­se ér­de­ké­ben a Kör­nye­zet- és Természetvédő szer­ve­ze­tek az előző négy év­ben el­fo­ga­dott ál­lás­fog­la­lá­sa­ik­hoz ha­son­ló­an, a vár­ha­tó vál­to­zá­sok tük­ré­ben (erdőtörvény mó­do­sí­tás, nem­ze­ti par­ki tör­vény, ÚMFT, ÚMVT, NATURA 2000 stb.) fel­ké­rik az Or­szág­gyű­lést, a Kor­mányt, az il­le­té­kes hi­va­ta­lo­kat és in­téz­mé­nye­ket, az aláb­bi in­téz­ke­dé­sek meg­té­te­lé­re. Növényi kölcsönhatások - az allelopátia A nö­vé­nyek egy­más­ra gya­ko­rolt ká­ros ha­tá­sa­i­ra már az ókor­ban is fel­fi­gyel­tek, köz­is­mert pél­dá­ja en­nek a kö­zön­sé­ges dió (Juglans regia), amely­nek ár­nyé­ka Plinius Secundus sze­rint (i. sz. I. sz.) egy­aránt ká­ros em­ber­re és nö­vény­re. Lippai Já­nos az 1664-ben írt "Posoni kert" cí­mű mun­ká­já­ban már ta­ná­cso­kat is ad, mely nö­vé­nye­ket nem sza­bad egy­más kö­ze­lé­be ül­tet­ni. A dió ár­nyé­ká­ról ő is Pliniushoz ha­son­ló­an ír: "a Dió fá­nak ne­héz, s-ár­tal­mas az em­ber fe­jé­nek, és mind azok­nak a fák­nak, a me­lyek alat­ta, vagy kö­zel van­nak hoz­zá. Azért jobb őtet magánossan ül­tet­ni, és kö­zön­sé­ge­sen az út-fé­len, a hol nem sok kárt te­het; mert ár­nyé­ka is olly mér­ges an­nak, hogy sem­mi ve­te­mény, vagy fa, nem nőhet-alatta, meg mel­let­te is. De kivált-képpen, természet-szerént-való el­len­sé­ge né­ki a Tölgy-fa; azért, nem kel ezt hoz­zá ültetni...". Emlékeztetők... ...az Erdők ügyé­vel ki­emel­ten fog­lal­ko­zó or­szá­gos, er­dé­sze­ti va­la­mint a kör­nye­zet- és természetvédő ci­vil szer­ve­ze­tek érdekegyeztető fó­ru­má­ról Időpont: 2007.02.14., 13:10-16:20 Hely­szín: Bu­da­pest, Er­dé­sze­ti In­for­má­ci­ós Köz­pont Ta­nács­ter­me To­vább­ra is tu­ris­tá­kat szál­lít az er­dei kis­vas­út Ha­bár feb­ru­ár­tól a ver­seny­pi­ac ha­tá­sai a vas­úti sze­mély­szál­lí­tás­ban is érez­te­tik ha­tá­su­kat, a Csühögõ né­ven is­mert kis­vas­út to­vább­ra sem tör a "na­gyok" ba­bér­ja­i­ra. Egyesületi hírek Csó­ka Pé­ter le­mon­dott, Ko­lozs­vá­ri Ákost el­nök­he­lyet­tes­sé ne­vez­ték ki Szakosztályi hír Távoztak közülünk...