Államfők a Budakeszi Vadasparkban A fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés­ről tár­gyalt, majd a Pi­li­si Park­er­dő Zrt. Bu­da­ke­szi Vadasparkjába lá­to­ga­tott Só­lyom Lász­ló ma­gyar köz­tár­sa­sá­gi el­nök meg­hí­vá­sá­ra a gö­rög, a hor­vát és az oszt­rák ál­lam­fő. A harmadik oldal Er­dészszak­mánk sok­szí­nű vi­lá­ga az el­lent­mon­dá­sos és ne­héz­sé­gek­kel te­li hét­köz­nap­ja­it - időn­ként - ben­ső­sé­ges és fel­eme­lő pil­la­na­tok­kal tö­ri meg. Ez utób­bi­ak so­rá­ba tar­to­zik nem­ze­tünk és egye­sü­le­tünk sors­for­dí­tó tör­té­nel­mi ese­mé­nyei előt­ti tisz­tel­gés, azok örö­möt adó meg­idé­zé­se, őszin­te szem­be­sü­lés múl­tunk­kal. Ez év­ről tu­dó­sí­tá­sa­ink­ból még el­ma­radt há­rom meg­ha­tó ese­mény hű tü­kör­ké­pe volt minden­nek. Idéz­zük fel, "mert el­fut a víz és csak a kő ma­rad" (Wass A.). Végső búcsú Herpay Imrétől Ki­dőlt egy ne­mes tölgy a ma­gyar er­dé­szet temp­lo­má­nak osz­lop-csar­no­ká­ból. Tanévnyitó az Erdőmérnöki Karon, jubileum Kanadában A 200 éves önál­ló ma­gyar­or­szá­gi er­dé­sze­ti fel­ső­ok­ta­tás 2007/2008. tan­év­ének nyi­tá­sa­kor prof. dr. Fa­ra­gó Sán­dor rek­tor ün­ne­pi kö­szön­tő­je után prof. dr. Náhlik And­rás, az Er­dő­mér­nö­ki Kar dé­kán­já­nak tan­év­nyi­tó be­szé­de hang­zott el. Kanadában is megemlékeztek az 50 éve történtekről A tan­év­nyi­tót meg­elő­ző­en Van­cou­ver­ben a Bri­tish Co­lum­bi­ai Egye­tem há­rom­na­pos ün­nep­sé­get szer­ve­zett az 50 éve meg­ala­kult ma­gyar er­dé­sze­ti fa­kul­tás tisz­te­le­té­re. Az ün­nep­ség­ről a Szer­kesz­tő­ség több be­szá­mo­lót, meg­em­lé­ke­zést ka­pott, me­lyek­nek szer­kesz­tett vál­to­za­tát kö­zöl­jük a kö­vet­ke­zők­ben, egy­ben el­né­zést kér­ve az ol­va­só­tól, hogy oly­kor is­mét­lé­sek for­dul­nak elő az írá­sok­ban. Beszámolók a vancouveri 50 éves jubileumról Prof. dr. Gratzer Mik­lós, egye­te­münk dísz­dok­to­ra, az Al­ma Ma­ter egyik büsz­ke­sé­ge az 1956-os me­ne­kü­lés so­rán tár­sai meg­ha­tá­ro­zó tá­ma­sza, ve­ze­tő­je volt, s ahogy sze­re­tett dé­kán­já­nak, Rol­ler Kál­mán pro­fesszor­nak ígér­te, mind­má­ig össze­tart­ja a Ka­na­dá­ban új ha­zá­ra le­lő egy­ko­ri sop­ro­ni egye­te­mis­tá­kat. Ez év jú­ni­us 14-15-16-án ün­ne­pel­ték a vancouveri egye­tem­re ke­rü­lé­sük 50. év­for­du­ló­ját - a ma­gu­kat ma is sop­ro­ni­nak tar­tó - öreg fir­mák és ba­le­kok. Pintér László erdőmérnök, egykori UPC hallgató A ma­gyar himnusz el­ének­lé­se után el­hang­zot­tak a kö­szön­tők, me­lyek­nek a di­csé­re­tek mel­lett az volt a mon­da­ni­va­ló­ja, hogy a mi cso­por­tunk az it­te­ni er­dő­gaz­dál­ko­dás lé­nye­ges vál­to­zá­sa­it jó irány­ba be­fo­lyá­sol­ta. Ez alatt a pár évtized alatt a rab­ló­gaz­dál­ko­dás­ból eu­ró­pa­i­as er­dő­gaz­dál­ko­dás fej­lő­dött ki. Rob Kozak beszéde a Magyar Házban tartott banketten az utódok nevében Fő­ként szü­le­im­nek kö­szön­he­tő­en tö­ret­le­nül büsz­ke va­gyok ma­gyar szár­ma­zá­som­ra. Azon­ban a mai be­szé­dem ha­tá­ro­zot­tan nem lesz ma­gya­ros, ab­ban az ér­te­lem­ben, hogy pró­bá­lok rö­vid és lé­nyeg­re tö­rő maradni... és mint ki­ta­lál­hat­ták, an­go­lul fo­gok be­szél­ni - ha­csak nem akar­nak va­la­mi tö­ké­le­tes zagy­va­sá­got hal­la­ni. Lélekemelõ ünnepségsorozat E so­rok író­ját ked­ves ismerõsei és ba­rá­tai - mi­vel pár nap­pal elõbb ér­ke­zett Ka­na­dá­ba - meg­is­mer­tet­ték Van­cou­ver szi­get szép­sé­ge­i­vel. Jár­tam Victoriában (ki­lá­tó­pon­tok, a bel­vá­ros, a tar­to­má­nyi és re­pü­lé­si mú­ze­um meg­te­kin­té­sé­ben ka­la­u­zom Benkõ Gé­za volt). A kö­ze­li Butchard Gardent Porpáczy Le­hel mu­tat­ta be a szá­mom­ra. "Viruljon hazánk erdészete" Aki kéz­hez kap­ta Ker­tész Jó­zsef ré­gió­kép­vi­se­lőnk há­rom­ol­da­las tú­ra­ja­vas­la­tát, és er­dé­szet­tör­té­net­ben ke­vés­bé já­ra­tos, jog­gal gon­dol­hat­ta, hogy va­la­mi­fé­le öko­me­ni­kus za­rán­dok­út prog­ram­ját tart­ja ke­zé­ben. Mert a je­lent­ke­ző az öt­na­pos "invit" va­la­mennyi nap­ján is­mer­ked­he­tett kár­pát-me­den­cei je­len­lé­tünk sok év­szá­za­da épült temp­lo­ma­i­val, fe­le­ke­zet­re va­ló te­kin­tet nél­kül. In memoriam prof. dr. Fodor István Bu­da­pes­ten, a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Roose­velt té­ri szék­há­zá­nak dísz­ter­mé­ben tu­do­má­nyos em­lék­ülést ren­de­zett az MTA Bi­o­ló­gi­ai Osz­tá­lyá­nak Bo­ta­ni­kai Bi­zott­sá­ga, va­la­mint a kis­kun­fél­egy­há­zai szék­hellyel mű­kö­dő Kö­zép-Eu­ró­pa Klub (ki­emel­ke­dő­en köz­hasz­nú szer­ve­zet) dr. Fo­dor Ist­ván (1907-2000) pro­fesszor, a nem­zet­kö­zi hír­név­nek ör­ven­dő kár­pát­al­jai ma­gyar bo­ta­ni­kus szü­le­té­sé­nek 100. év­for­du­ló­ja tisz­te­le­té­re. Az em­lék­ülést Borhidi At­ti­la pro­fesszor emeritus, az MTA ren­des tag­ja, az em­lí­tett aka­dé­mi­ai bi­zott­ság el­nö­ke ve­zet­te. Kárpát-medencei Erdészek I. Találkozója, Budapest Az Or­szá­gos Er­dé­sze­ti Egye­sü­let 2007 évi prog­ram­já­nak meg­fe­le­lő­en meg­szer­vez­te a Kár­pát-me­den­cei Er­dé­szek I. Ta­lál­ko­zó­ját Bu­da­pes­ten. Kár­pátal­já­ról (Uk­raj­ná­ból) nem si­ke­rült az er­dé­szek csat­la­ko­zá­sa, raj­tuk kí­vül min­den kör­nye­ző or­szág er­dé­szei kép­vi­sel­tet­ték ma­gu­kat, össze­sen 18-an. Egy darabka Nobel-díj egy erdésznek A Nor­vég No­bel Bi­zott­ság dön­té­se ér­tel­mé­ben a 2007. évi Bé­ke­dí­jat egyen­lő mér­ték­ben meg­oszt­va kap­ja az Intergovernmental Pa­nel on Climate Change (IPCC); Kor­mány­kö­zi Éghajlatváltozási Tes­tü­let), va­la­mint Al­bert Ar­nold (Al) Gore Jr. Azo­kért az erő­fe­szí­té­se­i­kért, ame­lye­ket az em­ber ál­tal elő­idé­zett klí­ma­vál­to­zás­sal kap­cso­la­tos is­me­re­te­ink bő­ví­té­se és ezen is­me­re­tek ter­jesz­té­se ér­de­ké­ben tet­tek, va­la­mint azo­kért az erő­fe­szí­té­se­i­kért, hogy le­fek­tes­sék azok­nak az in­téz­ke­dé­sek­nek az alap­ja­it, ame­lyek en­nek a klí­ma­vál­to­zás­nak az el­len­sú­lyo­zá­sá­hoz szük­sé­ge­sek. A magánerdészeti szaktanácsadás rendszere Magyarországon Európai források az erdőgazdálkodásban Az Új Ma­gyar­or­szág Fej­lesz­té­si Terv Ope­ra­tív Prog­ram­jai ke­re­té­ben ki­írt pá­lyá­za­tok és az Új Ma­gyar­or­szág Vi­dék­fej­lesz­té­si Prog­ram ren­de­le­tek­ben meg­ha­tá­ro­zott pá­lyá­za­ti le­he­tő­sé­gei nyúj­ta­nak for­rást az ar­ra jo­go­sult sze­mé­lyek­nek és szer­ve­ze­tek­nek, hogy pénz­ügyi for­rá­so­kat nyer­je­nek a meg­va­ló­sí­tás­ra ter­ve­zett fej­lesz­té­se­ik­hez. Kombinált tűzhely Célban a vagyontörvény A globális felmelegedés és a jövő fafajai Az idei aszá­lyos nyár sok ta­nul­ság­gal szol­gált szá­mom­ra, ugyan­ak­kor jó né­hány té­ren el is bi­zony­ta­lan­kod­tam. Eze­ket sze­ret­ném most az Er­dé­sze­ti La­pok tisz­telt ol­va­só­i­val, er­dész­kol­lé­gá­ink­kal meg­osz­ta­ni, bíz­va ab­ban, hogy a té­má­ban jár­ta­sak, s ma­gu­kat il­le­té­kes­nek va­l-lók re­a­gál­nak írá­som­ra e lap ha­sáb­ja­in. Egy vállalkozás története tanulságokkal Aki az utób­bi évek­ben részt vett a sel­mec­bá­nyai fel­vo­nu­lá­so­kon, már messzi­ről ész­re­ve­het­te Szűts Im­re jel­leg­ze­tes, a tö­meg fö­lé ma­ga­so­dó alak­ját. De a dél-al­föl­di tér­ség­ben is ke­vés olyan szak­es­télyt ren­dez­tek, ahol ne lett vol­na ak­tív részt­ve­vő, sze­rep­lő. Szűts Im­re er­dő­mér­nök, aki vál­lal­ko­zó lett, Sol­ton él né­pes csa­lád­já­val, négy fi­á­val és csi­nos er­dész fe­le­sé­gé­vel. A ván­dor­gyű­lés előt­ti he­tek­ben ott­ho­ná­ban be­szél­get­tünk. A kér­dés­re, hogy egy vál­lal­ko­zás be­in­dí­tá­sá­hoz mi­lyen adott­sá­gok szük­sé­ge­sek, és hogy kény­szer­ből kezd­te el e sa­já­tos élet­for­mát, a kö­vet­ke­ző­ket vá­la­szol­ta. Az év fája: A szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.) erdőművelési tulajdonságai "A sze­líd­gesz­te­nye nép­gaz­da­sá­gi je­len­tő­sé­ge fá­já­nak sok­ol­da­lú fel­hasz­nál­ha­tó­sá­ga és gyü­möl­csé­nek ér­té­ke­sít­he­tő­sé­ge alap­ján igen nagy. Gyorsan növő és sok cser­ző­anya­got tar­tal­ma­zó fá­ja, gyü­möl­cse, vi­rág­ja, de még le­ve­le is szá­mot­te­vő gaz­da­sá­gi ér­ték" - ol­vas­ha­tó dr. Bondor An­tal A sze­líd­gesz­te­nye (Castanea sativa Mill.) fa­ter­mé­se és ter­mő­he­lye cím­mel el­ké­szí­tett kan­di­dá­tu­si ér­te­ke­zé­sé­nek be­ve­ze­tő so­ra­i­ban. Szálloda a Zselicben Vál­to­zó vi­lá­gunk­ban az erdőgazdál­ko­dók igye­kez­nek a kor ki­hí­vá­sa­i­nak ele­get ten­ni. Ke­re­sik az új meg­ol­dá­so­kat, és olyan te­vé­keny­sé­ge­ket is fel­vál­lal­nak, ame­lyek ko­ráb­bi is­me­re­te­ink sze­rint nem tar­toz­tak a szo­ro­san vett erdőgazdálkodásba. Ide so­rol­ha­tó, hogy a SEFAG Zrt. szál­lo­dát nyi­tott a zse­li­ci erdők kö­ze­pén, Kardosfán. Az archív Erdészeti Lapok digitalizálása