A harmadik oldal Az Országos Erdészeti Egyesület a XX. század magyar történelmének legfényesebb tettére, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezik. Október dicső napjaira, amikor a "Te Deum laudamus..." örömet és reményt sugárzó éneke járta be hazánkat. Emlékezünk a minden magyar ember szabadságvágyát kifejező, megrendítő és csodálatos két hétre. Nincs veszteni való időnk Nyár elején, a Petõfi-kör közgazdasági vitáján azzal mentegetõdzött Szabó Kálmán, a Tervhivatal fõosztályvezetõje, hogy elismeri, sok hibája van a második ötéves terv (akkor még átdolgozatlan) irányelveinek, de ami a fõ arányokat illeti, még mindig a lehetõ legjobb változat. Aki nem hiszi, csináljon helyette jobbat. Technikai érdekességek 1956-ból A Műegyetem 1956-os követelési pontjainak emlékanyaga kézírással, írógéppel, stencilgéppel és nyomdai sokszorosítással készült. Vér nélküli forradalom Sopronban Sopron sajátos helyzetben lévő város a forradalom két hetében. A nyugati határ közelsége (soproni beszögellés), zártsága (mindenki ismer mindenkit) nagyban befolyásolta a vidéki kisváros mindennapjait. Az 1945-1956 között eltelt 11 esztendő nem múlt el nyomtalanul a város és intézményei életében. Forradalom és exodus Az elnyomás és a terror csak bizonyos határokon belül éri el a célját, s ha ezen a tűréshatáron átcsap, éppen az ellenkező hatást éri el. A profanum vulgusnak már nincs mitől félnie, hiszen nincs mit elvesztenie. Ezt a pszichózist 1956-ban először a szellemi elit, az írástudók és az egyetemi ifjúság élte meg, mint ahogyan 1848-ban is az írók és a márciusi ifjak voltak a szabadság zászlóvivői. Részletek egy visszaemlékezésből "Az 1956 tavaszán kirobbant poznani lengyel felkelés erős szolidaritási hullámot váltott ki. Az eseményekre leghamarabb az ifjúság reagált. A fennálló tiltások ellenére kisebb-nagyobb baráti összejöveteleken tárgyalták meg a történteket. Július 22-én Gerő Ernő összegezte az MDP Központi Bizottságának ezzel kapcsolatos állásfoglalását és kijelentette: "Egy magyar Poznant el kell és el is fogunk kerülni." A Soproni Pártbizottság lefegyverezése 1956. október 28-án titkos jelentést kapott az Egyetem Forradalmi Tanácsa, hogy a Deák téri pártbizottsági épületben valami gyűlést terveznek a pártvezetőség emberei. Mint a Híradós Csoport vezetője, azt a megbízást kaptam, hogy derítsem ki igaz-e, és ha igen, akkor mi az a fontos ok, ami miatt az "elvtársak" összegyűlnek, amikor az ország más városaiban már lőnek a népre? Visszaemlékezéseim 1956-ra Amikor az egyik évfolyamtársammal egyeztetni akartam egy pár évvel ezelőtt olyan dolgokat, amiben mind a ketten részt vettünk, először beleegyezett, de amikor felkerestem és a részletekről kezdtem beszélni, hosszú hallgatás után megkérdezte, miért háborgatom a régen történt dolgokat? '56 Gyógyszerszállítmányok Közel 50 év távlatából, sok ezer kilométer távolságból és egy zsúfolt, mozgalmas élet eseményei alól nem könnyű előkeresni pontos és tényszerű hozzájárulást egy történelmi igényű könyvhöz. Ugyanakkor, ha még élő szemtanúk és cselekvők kibújnak legalább a próbálkozás alól, akkor mulasztásuk csak gátolja a tisztább összkép kialakítását. Ilyen elgondolás után próbálom papírra vetni a Budapestre irányított szállítások általam ismert részét, és ebben nagy segítséget adott Török Pál barátom. A legelső útról, amit tettem, nem hiszem, hogy van dokumentáció, mivel az kezdeti vállalkozás volt, s csak annak sikeres végrehajtása után indulhatott meg a rendszeres, szervezett szállítás. Azon az őszön... ...kezdhettem meg egyetemi tanulóéveimet Sopronban. A korábban megszerzett kitűnő érettségi, a sikeres felvételi vizsga, sem az erdész ősök nem tették ezt azonnal lehetővé. Az okot sejtettem, a forradalom feledhetetlen 13 napjának valamelyikén aztán meg is tudtam. Az addig hét lakattal őrzött, "szigorúan titkos" személyzeti anyagomat kézhez kapva, iratkötegem külső borítólapján máig ott virít a piros ceruzás, aláhúzott jelzet: "R.K. Gimnázium", mivel az Esztergomi Ferences Gimnázium diákja voltam. Emlékeim a forradalomról Én mint másodéves erdõmérnök-hallgató tanultam 1951. január 23-ig. Sorsom fordulata 1950 szeptemberében kezdõdött Szombathelyen, mielõtt Sopronba visszatértem a második évet elkezdeni. Akkor keresett meg engem Lengyel Tóni barátom, aki beszervezett egy földalatti mozgalomba. Propagandatevékenység volt a cél a sötét sztali-nista terror legsötétebb korszakában. Nem ellenforradalom volt Nem jobboldali forradalom. Mégcsak nem is antiszocialista, vagy a nyugati kapitalista rendszert támogató forradalom. Forradalom csak a szervezetlen, spontán kirobbanó természetében volt az idegen megszállók és magyarul beszélő pribékjei ellen indult Szabadságharc. Néhány év után nem mentem többet emlékünnepélyekre Három töredék a tizenhárom napból Vág a jeges szél. Huzat van a Győri Kapunál. A rendőrrel a pillér mögé húzódunk. Havas eső esik. Gyengén vagyok öltözve. Igazán csak az esőköpenyem jó vastag, gumis anyag. Büszkén viseltük a diáksapkát! 1956 őszén a Szegedi Erdészeti Technikum harmad éves tanulója voltam. Az akkori órarend szerint a hétfői nap mindig a gyakorlati foglalkozásé volt. Október 22-én hétfőn ezt a Tisza parton lévő Fűrészüzemben töltöttük. Gyarmati Bandi bácsi felügyeletével. Azt mondtad, hogy csak két hét lesz... November 3-án késő este Győrből Sopron felé utazva orosz tankokkal találkoztunk és ők igazoltattak bennünket. November 4-én hajnalban az egyetemi forradalmi bizottság a bécsi úti határállomáshoz rendelte a szakaszunkat, Tolnai Pufi hősies vezérletével. Egész nap figyeltük a menekülőket. Medvecki Lajosra nagyon jól emlékszem, sírva könyörgött nehogy harcoljunk. Aki hazajött... Homolya József levele és verse barátjához, Szabó Józsefhez Az a tény, hogy 1956 októberében és novemberében az események nyugodtan, higgadtan zajlottak le, az egyetemnek köszönhető! Sopronban a forradalom alatt nem volt vérengzés, nem voltak atrocitások. Lehetett volna másként is! Pl. ha a sopronkőhidai rabok kiszabadulnak. Külhoni szolidaritás a forradalommal Az eberswaldei erdész egyetemisták tevékenysége Az 1956-os magyar forradalom kitörése, majd leverése szerte a világban nagy visszhangot és együttérzést váltott ki. A nyugati országok fővárosaiban, nagyvárosaiban naponta ezrek és ezrek tüntettek a szovjet követségek épületei előtt, és követelték, hogy kormányuk - a magyar események miatt - szakítsa meg a Szovjetunióval a diplomáciai kapcsolatokat. Egy vers és következménye A verset a szerző egy lakodalomban mondta el, melyen 60-70 ember lehetett. A jelenlévők megrendülten hallgatták a verset, majd elénekelték a magyar Himnuszt. A vádirat Varga Domokos és társai ügyében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett miatt. 1. Az 1956. október-novemberi ellenforradalmi események során és azt követően a magyarországi írók egyes csoportjai aktív tevékenységet folytattak annak elősegítése céljából, hogy az ellenforradalom kirobbantásában részvett reakciós erők előretörjenek és stabilizálódjon a burzsoá restauráció. A szappan Annak idején, ezerkilencszázötvenhatban kamaszkorom elején jártam. A Pest környéki tisztviselőtelep kertes házainak egyikében éltünk fivéreimmel, húgaimmal, főelőadó édesapámmal és ötödik testvéremet a szíve alatt hordó édesanyámmal. A politikához nem nagyon konyítottam, Olykor - ha születésnap volt, vagy valamelyik sátoros ünnep, és a helybéli plébános odaszólt, hogy "mondd meg édesanyádnak, hogy öntsön több vizet a levesbe, mert vacsorára mennék" - kialakult a felnőttek között a rendszert és módszereit bíráló beszélgetés. Az 1956-os forradalmi eseményekkel kapcsolatos, erdészeti vonatkozású publikációk jegyzéke Magánerdészeti Erdészeti Információs Központ avatása és Országos Erdőfórum Nyíregyházán, Napkoron Szeptember 10-én, vasárnap a MEGOSZ rendezésében került sor a hazai magánerdõ-gazdálkodás történetében mérföldkõnek számító két eseményre, amelyen közel 600 fõ és két szakminiszter vett részt: Gráf József földmûvelésügyi- és Veres János pénzügyminiszter. Az Információs Központot a MEGOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Erdészeti Integrátorok Szövetsége és az Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóság hozta létre az FVM Erdészeti Fõosztályának támogatásával. Egyesületi hírek Jegyzőkönyv készült az Országos Erdészeti Egyesület Elnökségi üléséről az IPOLY ERDŐ Zrt. Tóviki Vendégházában 2006. augusztus 30-31-én Szakosztályi hírek Búcsú